PNC-27 5mg/vial
≥98% Purity | Lab Tested
👉 Minőségi tanúsítványok megtekintése (COA)
A termék laboratóriumi célokra készült. Kizárólag kutatási felhasználásra.
Ez a termék kizárólag tudományos és kutatási célokra, valamint HPLC-elemzések referenciastandardjaként szolgál, és nem engedélyezett gyógyszer. Nem emberi vagy állati diagnosztikára, kezelésre vagy megelőzésre szolgál. Nem engedélyezte az FDA, az EMA vagy a bolgár szabályozó hatóság. Az oldalon található információk tudományos-tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek orvosi tanácsnak, használati ajánlásnak, sem klinikai hatásosságra vagy biztonságosságra vonatkozó állításnak.
A PNC-27 olyan peptid, amely komoly tudományos érdeklődést vált ki az onkológiai kutatások területén. Elsősorban azért vizsgálják, mert képes felismerni a tumorsejteket és szelektíven kölcsönhatásba lépni velük, anélkül hogy az egészséges szöveteket érintené, ami különösen érdekessé teszi laboratóriumi modellek számára.
Mi a PNC-27?
A PNC-27 egy szintetikus kutatási peptid, amelyet a p53 tumorszuppresszor fehérje egy fragmentumára építve hoztak létre, membránaktív szekvenciával kombinálva. Főként az onkológiában és a sejtbiológiában vizsgálják, és az iránta mutatott érdeklődés abból ered, hogy képes felismerni a tumorsejtek specifikus molekuláris jellemzőit és szelektíven kölcsönhatásba lépni velük.
A PNC-27 főbb jellemzői
Az alábbiakban összefoglaljuk a PNC-27 főbb jellemzőit, amelyek világos és gyakorlati képet adnak fizikai-kémiai paramétereiről és kutatási környezetben való megjelenési formájáról.
|
Paraméter |
Érték |
|
Molekulaképlet |
C₁₈₈H₂₉₃N₅₃O₄₄S |
|
Molekulatömeg |
~4031.70 g/mol |
|
Forma |
Liofilizált por |
|
Mennyiség |
5mg |
|
Tisztaság |
≥ 98% |
|
Kiszerelés |
Lezárt üvegfiola és doboz |
|
Tárolás |
20°C alatt (por); 2–8°C (feloldva) |
|
Rendeltetés |
Laboratóriumi és kutatási célok |
A liofilizált forma előnyben részesített a peptidekkel való munka során, mivel jobb stabilitást és hosszú eltarthatóságot biztosít. A magas tisztaság kulcstényező a megbízható, következetes és megismételhető eredmények eléréséhez bármilyen típusú protokoll esetén.
A PNC-27 lehetséges előnyei tudományos kutatások szerint
Az alább ismertetett hatások közzétett tudományos kutatásokon és kísérleti modelleken alapulnak.
-
Szelektív hatás a tumorsejtekre: A PNC-27 azért áll érdeklődés középpontjában, mert képes felismerni a szabályozási zavarral rendelkező sejteket, és főként azokkal kölcsönhatásba lépni, kísérleti körülmények között kímélve az egészséges szöveteket.
-
A megváltozott sejtek sejtmembránjának célzása: A kutatások azt mutatják, hogy a peptid specifikus struktúrákhoz kötődhet a tumorsejtek felszínén, ami megkülönbözteti a kevésbé specifikus citotoxikus megközelítésektől.
-
A sejtosztódás korlátozása: Laboratóriumi modellekben megfigyelték, hogy bizonyos sejtek szaporodási képessége csökkent a peptiddel való érintkezés után.
-
A tumorsejtek rezisztenciája: Egyes kísérletek a peptidet azokkal a mechanizmusokkal összefüggésben vizsgálják, amelyek révén a tumorsejtek reagálnak vagy nem reagálnak a külső hatásokra, ami hozzájárul a sejtadaptáció jobb megértéséhez.
A PNC-27 hatásmechanizmusa
A PNC-27 a tumorsejtek sejtmembránjával létesített közvetlen és szelektív kölcsönhatás útján hat, a klasszikus sejten belüli jelátviteli útvonalakra vagy hormonreceptorokra támaszkodás nélkül. Mechanizmusa eltér a legtöbb peptidétől, mivel nem a receptoraktivitás modulálását, hanem a megváltozott sejtek membránintegritásának fizikai megbontását célozza.
-
Kötődés a HDM-2 (Human Double Minute 2) fehérjéhez: A PNC-27 felismeri és megköti a HDM-2-t, amely gyakran túlexpresszált a tumorsejtek felszínén.
-
A peptid beépülése a membránba: A HDM-2-höz való kötődés után a PNC-27 membránaktív része beépül a sejtmembrán lipid kettősrétegébe.
-
Pórusképződés a sejtmembránban: A peptid transzmembrán pórusok kialakulását idézi elő, ami az ionegyensúly és a sejtstabilitás gyors elvesztéséhez vezet.
-
Nekrotikus típusú sejthalál kiváltása: A klasszikus apoptózissal ellentétben a PNC-27 mechanizmusa a membrán közvetlen destabilizációjával függ össze, amely a sejt lízisét eredményezi.
-
Az egészséges sejtekre gyakorolt hatás hiánya: A HDM-2 alacsony vagy hiányzó expressziója miatt a normál sejteken a PNC-27 kísérleti modellekben minimális kölcsönhatást mutat velük.
Ez a mechanizmus a PNC-27-et különösen érdekessé teszi a szelektivitásra, a membránbiofizikára és a célzott citotoxicitásra irányuló kutatások számára, a klasszikus receptor által közvetített útvonalak részvétele nélkül.
Tudományos kutatások a PNC-27-ről
Létezik egy kulcsfontosságú preklinikai vizsgálat, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban publikáltak (Sarafraz-Yazdi és munkatársai, 2010), amelyben a PNC-27-et kiméra p53-fragmentumként + átjutást segítő szekvenciaként elemezték. A szerzők kimutatják, hogy a peptid a különböző tumorsejtek membránján megtalálható HDM-2-t (MDM2) célozza, és hogy ez a kötődés laboratóriumi körülmények között a tumorsejtek membránjának szelektív károsodásával függ össze, míg a normál/nem transzformált sejteket jóval kevésbé érinti.
Létezik egy további preklinikai vizsgálat, amelyet a Cancer Chemotherapy and Pharmacology folyóiratban idéznek (Sookraj és munkatársai, 2010), és amely azt vizsgálja, hogy a hatás a „teljes” peptidtől származik-e, nem pedig annak egyes részeitől. Az adatok alátámasztják azt a tézist, hogy az ép PNC-27 szükséges a tumorsejtvonalakon megfigyelt hatáshoz, és leírnak egy hatásmodellt, amelyben gyors membrándestabilizáció következik be.
A PNC-27 lehetséges mellékhatásai és biztonságossága
Az alábbi információk a rendelkezésre álló kutatási megfigyeléseken és kísérleti adatokon alapulnak. Mint minden peptid esetében, a reakciók egyénenként eltérőek lehetnek, és függnek az alkalmazott protokolltól, a koncentrációtól és az expozíció időtartamától.
-
Helyi irritáció az alkalmazás helyén.
-
Rövid ideig tartó bőrpír vagy érzékenység.
-
Enyhe kellemetlenségérzet.
-
Átmeneti fáradtság vagy gyengeség.
Jelenleg nincsenek adatok súlyos vagy hosszan tartó nemkívánatos reakciókról a közzétett preklinikai megfigyelések keretében, ha a peptidet ellenőrzött kutatási protokollok összefüggésében használják.
A PNC-27 összehasonlítása más peptidekkel
-
PNC-27 és KPV: KPV elsősorban gyulladáscsökkentő és immunmoduláló hatásai miatt kerül vizsgálatra, a gyulladásos mediátorok szabályozásával hat. A PNC-27 ezzel szemben nem modulálja a gyulladásos útvonalakat, hanem közvetlen fizikai hatást fejt ki a megváltozott sejtek sejtmembránjára.
-
PNC-27 és BPC-157: BPC-157 a különböző szövetekben zajló regeneratív és védő folyamatok kapcsán széles körben kutatott. A PNC-27 ellentétes kutatási rést tölt be – a szövetek helyreállítása helyett a szelektív sejtpusztulás tanulmányozására használják tumormodellekben.
-
PNC-27 és Thymosin Alpha-1: Thymosin Alpha-1 az immunszabályozással és az immunválasz támogatásával hozható összefüggésbe. A PNC-27 nem befolyásolja közvetlenül az immunsejteket vagy a jelátvitelt, hanem helyileg és közvetlenül a célsejteken hat, ami egyértelműen elválasztja alkalmazásukat a tudományos protokollokban.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a PNC-27-ről
Miben különbözik a PNC-27 más kutatási peptidektől?
A PNC-27-et szelektív, a tumorsejteket a membránon expresszált HDM-2-vel való kölcsönhatás útján célzó mechanizmus jellemzi, a klasszikus receptoros vagy sejten belüli útvonalak helyett.
Alkalmas-e a PNC-27 kombinált kutatási protokollokhoz?
Tudományos modellekben a peptidet gyakran más molekulákkal való kombinálásra alkalmas jelöltként tárgyalják, amikor a sejtszelektivitás és a kölcsönhatás különböző mechanizmusait vizsgálják.
Léteznek-e klinikai vizsgálatok a PNC-27-tel embereken?
Jelenleg a rendelkezésre álló adatok főként preklinikai és laboratóriumi kutatásokból származnak. Embereken végzett 1–3. fázisú klinikai vizsgálatokat nem publikáltak.
Hogyan kell tárolni a PNC-27-et oldás után?
Oldás után a peptidet általában 2–8°C-on tárolják, és a kutatási protokollnak megfelelően az ajánlott időszakon belül használják fel.
Milyen típusú kutatásokhoz használják leggyakrabban a PNC-27-et?
A PNC-27-et főként onkológiai és sejtbiológiai kutatásokban használják, amelyek a szelektivitásra, a membrándinamikára és a sejthalál mechanizmusaira irányulnak.